Szélvésztől hányt lelkek [antikvár]

Gerinc sárgult.
Úgy látom, ha a külső hajléktalanság a belső hajléktalansággal párosul, akkor igazán elszigetelődik az ember, így van ez minden téren - és már csak a Gondviselő kegyelme segíthet rajta. Kevés olyan emberrel találkoztam a hajléktalanságban, akik nyomorúságos helyzetükben rádöbbentek volna arra, mi is az Isten szándéka az ő szegény csődbe jutott életükkel. Hiányzott belőlük a megpróbáltatás igazi céljára és értelmére vonatkozó átfogóbb rálátás. Főleg hitetlenséggel és teljes, reményvesztettséggel szembesültem; és inkább igyekezték az élet „napos oldalára", mint az Isten fénylő ege alá. Holott csalódtak már a világban épp eleget. És zuhantak mind mélyebb régiókba. Sokszor feltettem már ezt a kérdést magamban, hogy miért nem futnak azzal a sok teherrel és jajjal, amik bennük vannak, az Úr irgalmas karjába? Hogy az ölelésében megelevenedjenek. Hiszen a megmentő Istennek jó szándéka van az életünkkel, még ha olykor nyomorúságot is támaszt céljának elérése érdekében. Leleszi Balázs Károly