Szemben az emlékekkel [antikvár]

SZEMBEN Peéry Rezső posztumusz könyvéhez Szerencsés esetben egy-egy írónak a halála után is sikerül továbbírnia életművét. Vagy munkásságuk egésze, illetve életükben megjelent műveik találnak új érteLmező(k)re, érteknezés(ek)re, vagy a hagyatékukból kerül elő ez-az, ami valamit hozzátesz addig ismert műveikhez, módosítja azok olvasatát. Ez utóbbi történt Peéry Rezső néhány részletében ugyan már korábban is ismert, egészében azonban ismeretlennek számító kéziratával is, mely csak nemrég, 1998-1999-ben — huszonegy-huszonkét évvel az író halála után - került elő a hagyatékából. Az opus létezéséről más írások, magánlevelek utalásaiból, egy-egy részletének folyóiratbeli közlését kísérő szerkesztőségi jegyzetből eddig is tudtunk, pontosabban: feltételezéseink lehettek esetleges meglétét illetően, de azzal kapcsolatban nem volt semmiféle konkrét ismeretünk, hogy írónk elkészült-e tervezett munkájával, vagy csupán az újságokban megjelent részek kerültek belőle papírra. Több ízben föltett kutakodó kérdésünkre az író özvegye, Leona asszony sem tudott választ adni - jóllehet ha valaki, ő igazán szívügyének tekinti Peéry Rezső emlékének ápolását, örökségének éltetését —, a kéziratos hagyaték pedig egészen 1998-ig - amikor is az Stuttgartból átkerült a magyar fővárosba - elérhetetlen volt számunkra. Igaz, a budapesti Országos Széchényi Könyvtárnak átadott anyag irathalmai sem kecsegtettek eleinte semmi-