Bővebb ismertető
SZENT MARGIT LEÁNYA.
ELŐHANG.
Abban az időben, amelyben történetünket írjuk, még sokkal fiatalabb volt a szürkebundás vén nyúl, amely a margitszigeti bokroknak lakója, fiatalabbak voltak a gyémántszemű gyíkok, amelyek Szent Margit kolostorának romfalai között laknak, hatalmasabbak voltak a fák, sűrűbbek a bokrok, regényesebb a táj azon a szigeten, amely a Duna két partja között fekszik Századok előtt Nyulak szigetének, manapság Szent Margit szigetének ismeri a földrajz.
A vendégfogadók és nyárilakok helyén szinte átláthatatlan erdő volt A Duna a legszárazabb esztendőben is nedvesítette a sziget talaját, a növényzet dús volt itt, mint az őserdőben. Annak a hidszárnynak, amely a Margit-hidról napjainkban összeköti a szigetet a külvilággal, még az ideálja se toppant meg a hídépítő mérnökök agyában, mert híre-hamva se volt a Margit-hidnak. Csónakkal jártak a szigetre azok, akiknek ott dolguk volt. A nagy nádor, aki a tizenkilencedik század elején azt a kastélyt építette a sziget közepén, amely az egykori barát-kolostor falának dőlve, még napjainkban is látható öles falaival, széles ablakaival, csigalépcsőjével és ódon tetőzetével, - a nagy nádor se fogott az építkezéshez.