Szent rögeszme [antikvár]

Késmárky Rózának, a múlt századbeli magyar Erdély a hazája. Onnan menekült, amikor idegenné lett az a föld, amelyen ő egész könnyekből szőtt fátyola lebeg mai- egyébként eszményein harmonikus- otthona felett is. Lankás dombok között, az ezüstös öreg Duna partján, zöld lombbal befuttatott hófehér ház ez az otthon, amely kívül-belül csupa szépség. A napfény és a szeretet háza. Telistele virággal minden szobája, az üveges verandák és a kert, melyben ezer színárnyalatban élnek, kacagnak a fák, bokrok, virágok, gyümölcsök.