Bővebb ismertető
Védőborító maszatos, széle kopottas, a kötet jó állapotú.
Ricarda Huch a századeleji német irodalom egyik jelentékeny alakja. Működése igen sokoldalú volt: regényeket, elbeszéléseket, verseket, esztétikai tanulmányokat írt. Műveit az irodalmi közvélemény és az egyéni leleményes meseszövést, emelkedett gondolatokat, a finom mértéktartást méltányoló olvasóközönség is nagy tetszéssel fogadta. Magyarországon - bár a háború előtt számos műve jelent meg magyar fordításban - sajátosképpen kevésbé ismeretes a neve. Ebben a kötetben a kiváló írónő egyik ragyogó humorral megírt szatírikus kisregényével ismerkedik meg az olvasó. Egy álszent papról szól a történet, egy püspökről, aki csalárdul félrevezeti a rábízott "nyájat", aki nem az Úrnak, hanem a maga önös érdekeinek buzgó szolgája. Botrányait az egyház nem palástolhatja másképpen, mint hogy egyre feljebb lépteti a ranglétrán, sőt végül, néhány évvel halála után, szentté avatja. Vázsonyi Endre fordítása híven tolmácsolja az eredeti mű szellemét, száraz, szarkasztikus humorát.