Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"Ezt a históriát tulajdonképen az a tény dönti el, hogy Páris Aphroditénak ítélte oda a szépségdíjat, de nem azért, mintha az illető hölgy megvesztegette volna - ahogy többen állították - hanem mert valóban töndérinek találta őt. Utóvéger is itt szépségverseny került eldöntésre, bár a két másik résztvevő, Hera és Athena, mindenáron szerették volna meggyőzni Párist, hogy a bölcseség és lelki nagyság sem mellőzendő.
Mindent el is követtek e célból és tagadhatatlan, hogy voltak érdemeik és azokat kellően fel is vonultatták. De minden hiábavalónak bzonyult, mert Aphrodite szépsége ékesszólóbb volt valamennyi érvnél. Mikor az istennő végül azt is megjósolta Párisnak, hogy egy napon nőül fogja venni Helenát, Páris végleg beadta a derekát. Aphrodite jövendölése teljesen megzavarta ezt a különben józanéletű ifjút.
Egyre Helena járt a fejében. Nem bírt tőle szaadulni. Izzott a kiváncsiságtól. Spárta volt a titokzatos szépség hazája. Oda vágyott. Úgyis már régebben szándékában volt bejárni Görögországos. Miért ne kereshette fel volna fel épen Spártát?"