Szép Mikhál [antikvár]

Nagytiszteletű és tudós Frölich Dávid uram hírét messze föld ismere azon időkben, tudniillik ezerhatszáz ötven táján, a mikor Magyarországon egész Érsekújvárig és Egerig a török szultán, innen Nagyváradig és a Szepességig a római császár, Váradtól a székely földig pedig Rákóczy György erdélyi fejedelem uralkodott; - folyvást hadakozván, hol ketten egy ellen, hol mind a három egymás ellen: a mi igen szép világ volt. A Szepességen azonban a szomorú idők alatt is a tudományok folyvást virágzottak, s az ottani lycaeumokba nemcsak Magyarországról, de még a lengyel földről, sőt Sileziából is vándoroltak a tanulni vágyó ifjak: minthogy ott nagyon olcsó volt az élet. Az nem volt nagy baj, hogy még a szepesi tizenhat városból is tizenhárom a lengyel koronának volt zálogba adva; azért azok Magyarországhoz számítottak s a lengyel kegyelmes úr volt, megengedte nekik, hogy maguk válaszszanak maguknak szepesi grófot, a kinek mindnyájan engedelmeskedjene ; a minthogy akkor, midőn ezek történtek, éppen egy csizmadia mester volt a «szepesi gróf». Kézsmárk, Lőcse és Igló azonban nem voltak elzálogosítva. A kézsmárki lycaeumnak nagytiszteletű és tudós Frölich Dávid volt a főfő büszkesége, mint a mathematica és csillagászat professora, a kiből minden kitelt, a mit csak embertől kívánni lehet. A nagy mathematikus ki tudta számítani a nap- és holdfogyatkozásokat; valamint ha a városi hírhedett toronyórának valami hibája lett, az óraművet szét tudta szedni és újra összerakni; az időjárást meg tudta határozni egy egész esztendőre; rendén elbánt az aureus calculussal, sőt a horoscop és cisio felállításához is értett; az aspectusokból tudott magyarázni, a hónapok feladatait könyvnélkül tudta, ismerte az arcanumokat és a füvek virtusait, az antipathiákat és sympathiákat, sőt amuletumok készítésében is tudós volt. A mellett nem csak tanár, de felavatott pap is volt, s mind a két kathedrát be tudta tölteni.