Bővebb ismertető
Felső lapélek enyhén foltosak. Kiadói borító nélkül.
Nemcsak azért tartozik össze ez a négy mű, mert Kodolányi korai korszakának remekei, hanem mondanivalójuk, jellegük okán is. Kodolányi fölfedezi a húszas évek paraszti világának tragikus elmaradottságát, de azt a küzdelmet is, amit nagyra hivatott, tiszta emberek folytatnak a babonás, gyűlölködő, harácsoló, önmagát pusztító paraszti magatartás, családot bomlasztó indulatok, a kalmár kisszerűség ellen. Művei azért oly drámaiak, mert nem leplezi a falu gyötrő belső küzdelmeit, mert tragikus sorsúnak ábrázolja azokat, akik szembe mernek fordulni középkori szokásokkal, akik őszintébb, emberibb életet akarnak és mernek, de elbuknak, elmenekülnek, vagy értetlen közöny, csöndes haldoklás jut osztályrészükül. Komor színekkel festi meg a Kékhegy-ben a vidéki értelmiség kiszolgáltatottságát s azt a maradi erkölcsrendet, amely a legszebben induló szerelmet is megkeseríti, megfojtja. Sötét, baljós, könyörtelen e kisregények világa, de az író felelősségtudata éppen ebben az illúziótlanságban fejeződik ki: jól tudja, csak goromba szó, őszinte és pontos kórkép segíthet a bajokon, azon a népen, amely iránt érzett szeretete nemcsak ezeket a kisregényeket, hanem egész életművét áthatja.
1899-ben született, író, újságíró, az úgynevezett népi írók kiemelkedő képviselője.Kodolányi János a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb regényírója, világirodalmi rangú epikus.
Munkássága valamennyi irodalmi műnemre kiterjedt (líra, dráma, epika, ezen belül a novella és regény, továbbá az esszé). Életének inkább késői szakaszában regényíróként nemcsak a magyar, hanem a világirodalom nagyjai sorába is beírta magát, műveit több nyelvre is lefordították.
Elsősorban az ókori mitológiát (Égő csipkebokor; Vízöntő; Új ég, új föld), illetve a tatárjárást (Boldog Margit; Julianus barát; A vas fiai) feldolgozó regényei fontosak.1921-ben Budapesten hunyt el.