Szerelem meg miegymás [antikvár]

Gerince kifakult. Fedlapja sarkán repedezéssel, hátlapján halvány folttal. Alsó lapélein pár kis folttal, felső lapélei zöld tintafoltosak. Utolsó oldalán halvány folttal.
GILLIAN Nekem Stuart és Oliver valahogy mindig valaminek a két ellentétes pólusaként tűnt fel... Talán a felnőtté válásénak. Stuart úgy gondolta, felnőni annyi, mint beilleszkedni, tetszeni az embereknek, a társadalom tagjává válni. Olivernek nem volt ilyen problémája, benne mindig is túltengett az önbizalom. STUART Valaki egyszer azt mondta, az igazi egoistát arról lehet felismerni, ahogyan egy harmadik személyről beszél. Ma már a királyok sem beszélnek harmadik személyben önmagukról. Vannak viszont híres sportolók és rocksztárok, akik igen, mintha ez volna a természetes. Mintha létezne ugyanilyen néven egy tőlük független valaki. Olivert bajosan lehetne híres embernek nevezni, mégis Oliverként beszél önmagáról, mint egy olimpiai aranyérmes. Vagy egy skizofrén. OLIVER Rendben van, legyen Stuart a nyitóemberünk, ám induljon előre nagy hadrikálva az igazság tamburmajori botjával kezében az úton. Csak el ne ejtsd, fiam, Stuart! Engem nem érdekel, ki kezdi. Nekem mindössze egyetlen kérésem van, és ebben nem vezérel se önösség, se marketing, hanem csupán az emberi méltóság és a közhelyességtől való irtózat: ne adja a következő fejezetnek az "Ez történt eddig" címet. Könyörgök, ne tegye. Szépen kérem. Piti-piti. Oliver tíz éve elszerette legjobb barátja, Stuart feleségét, Gilliant. Stuart tíz évi távollét után más emberként tér haza külföldről, és a régi barátság helyreállításának örve alatt az immár kétgyerekes család bizalmába férkőzik. Támogatja őket, lakást, állást ad nekik, és közben megvalósítja régóta szövögetett tervét... Gilliant akarja visszaszerezni, akibe még mindig szerelmes.