Szerelmesek voltak [antikvár]

Részlet a könyvből: Vacsoráztak. Nyomasztó hangulat feküdte meg az egyszerű szobát. Az apa az asztalra könyökölt. Előtte kihűlt a zöldségleves. Az anya a levest kanalazta, s hol a férjére nézett, hol lányára, akinek arcán dac lappangott. Percekig nem szóltak semmit, majd megszólalt a leány: - Úgy keresem meg a kenyeremet, ahogy tudom. Ideiglenes kiejtéssel beszélt magyarul, de folyékonyan. - Nem neveltem condrának a lányomat - mondta az apa. - Válogassa meg szavait, apám - mondta a lány. - A dohánygyárból elküldtek, mint pincérnőt nem alkalmaznak... mit csináljak? - De táncosnő! - szólt közbe anyja. - Ez baj? - kérdezte a lány. - Ezerdolláros díjat tűztek ki. Lehet, hogy hónapokig kell táncolnom... óránként adnak tizenöt percnyi pihenőt... de ha megnyerem a díjat, mindannyian rendben leszünk. S nem holmi idegen férfival táncolok, hanem a vőlegényemmel. Ő is munkanélküli. Mit tehetünk egyebet? - Eltartunk, - mondta az apa - amíg akad rendes munkád.