Szicíliai beszélgetés [antikvár]

A kiadói borítója kissé szakadozott, enyhén foltos. A felső lapéle és a táblája kicsit foltosak. Pár oldalán kisebb beázási folt található.
Silvestro Ferrauto milánói szedőmunkás valamikor 1937 telén elhatározza, hogy szicíliai szülőföldjén felkeresi anyját, akit apja elhagyott. Így indul el különös, megdöbbentő útjára, amely a zöld és arany narancsligetek, az akasztófányi fügekaktuszok erdői és a "zöld malária" mezői között egyenesen a "negyedik dimenzióba", az elvesztett gyermekkorba és az emberiesség megálmodott világában vezet. Utazása menekülés az "absztrakt dühök" jelenéből, a fasiszta diktatúra fojtogató korából, amelynek reménytelenségébe nem tud belenyugodni. Fenn, a hóborította hegyek közt megbúvó faluban visszatalál anyjához, az olasz irodalom e pártlan szépségű, jelképes anyaalakjához, s vele együtt száll le az elsüllyedt múltba és a jelen szicíliai poklába. Vittorini Szicíliai beszélgetés-e több mint regény: a "megsértett emberi faj" fájdalmából fakadt allegorikus prózai poéma, amely, mint Italo Calvino írta: "Irodalmunk egyedülállóan nagy műveinek egyike."