Szívtrombózis [antikvár]

Sohasem elfogultan, kívülállóként szemléletem a körülöttem zajló világot, hanem családtagként; szeretettel és aggodalommal, mert azt akartam, hogy a szocialista rend, amiért dolgozunk, szép és értékes legyen. Hiszem, hogy ez a becsületes szándék tükröződik írásaimban is. Az emberi közösség tagjai közül különösen érdekelnek azok, akik a munkáshatalom megbízottaiként, vezető beosztást kaptak és kiemelkedő szerepet töltenek be a társadalomban. Tudom, hogy a szocializmus sikere mindannyiunk lelkesedésétől, kitartásától, küzdőképességétől függ, mégis úgy érzem, hogy a főszereplők: a kormányosok és parancsnokok helytállása a legfontosabb. Ezért vált írói törekvéseim központi kérdésévé a hatalmat képviselő vezetők magatartásának, emberségének, belső világának ábrázolása. Szeretném, ha eloszlana az a misztikus köd, amely a vezetőket néha pozitív, néha negatív értelemben körülveszi. Ezért keresem írásaimban a vezetők lényegét, a bennük rejlő emberséget vagy embertelenséget. Szeretnék szerény, de igaz emléket állítani azoknak a becsületes, tiszta szívű pártmunkásoknak, akik önzetlenül dolgoznak a közösségért. Szeretném meztelenre vetkőztetni azokat a konjunktúralovagokat, akik a párt mezébe öltözve, hamis ember módjára cselekszenek. Eddigi tapasztalataim meggyőztek arról, hogy a hatalom gyakorlása nem könnyű feladat. A vezető pozíciókban minden ember megméretik és csak a tiszta jelleműek állják ki a próbát. A történeteim mai történetek. A hőseim ma élő emberek, akikkel mint újságíró és gyakorló pártmunkás, személyesen is találkoztam. Amikor megpróbálom leírni, bemutatni őket, az a cél vezet, hogy a jó és rossz ütköztetésével győzelemre segítsem az igazságot, hogy a ma küzdelmében keressem a holnap emberét, aki példájával előre mutat, erőt, biztatást ad a jövőért folytatott harcunkhoz. Tudom, hogy az az írói út, amit választottam - a pártmunkások és az állami, gazdasági vezetők ábrázolása - kitaposatlan, tele van bukkanókkal. Mégis elindulok ezen az úton, mert úgy érzem, járhatóvá kell változtatni. Hogy meddig jutok, azt majd eldönti az olvasó.