kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Kosztolányi Dezső - Színház [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/316/3153316.jpg "Kosztolányi Dezső - Színház [antikvár]")
Sarkai kopottasak. Illés Endre, a könyv sajtó alá rendezője írja Kosztolányi Dezső színibírálatairól: „Olvassuk el színházi bírálatait, jóformán sohasem szól külön a darabról, ő mindig az egészről szól, egy-egy arasznyi kritikában is Shakespeare-ről vagy Racine-ről; az Athéni Timónnak vagy a Phédrának közben csak a mellékmondatok jutnak. Bírálatai igazi alkalmi írások. Egy-egy bemutató alkalmából beszél mindarról a különösségről, emlékről, megfigyelésről, írói, olvasói, fordítói...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
800 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Sarkai kopottasak.Illés Endre, a könyv sajtó alá rendezője írja Kosztolányi Dezső színibírálatairól: „Olvassuk el színházi bírálatait, jóformán sohasem szól külön a darabról, ő mindig az egészről szól, egy-egy arasznyi kritikában is Shakespeare-ről vagy Racine-ről; az Athéni Timónnak vagy a Phédrának közben csak a mellékmondatok jutnak. Bírálatai igazi alkalmi írások. Egy-egy bemutató alkalmából beszél mindarról a különösségről, emlékről, megfigyelésről, írói, olvasói, fordítói élményről, melyeket az éppen eléje kerülő író vagy színész vetett fel benne. Magasugrás ez, nekifutás nélkül. S a pillanat ihletében - a színházi bírálat szűk, szakszerű műfajában - nem lehet magasabbat ugrani. Megejt, érdekel, elbűvöl. „Még. még! - sürgetné őt az olvasó, amikor rossz, jelentéktelen, ostoba írókról ír. El kell olvasni ezeket a bírálatokat, mennyi gúnnyal, milyen művészettel, mennyi szellemmel, fölénnyel, kedvességgel, dallammal, haraggal, a tőrvívás milyen magasiskolájával szúr bele a pöffeszkedő epidermisbe. Tíz sort ír, s a kártékony írások kócbele kiömlik. Megsemmisítő és félelmetes. Bírálatának lényege az idő - az idő irgalma és végtelen közönye. És bírálatait éppen ezért kellett kötetté gyűjteni, hogy megismerkedjünk egy ismeretlen tulajdonságukkal: itt hangzik végre először és tisztán, azon frissiben nem érzékelhető keménysége, bókjaiban a végső kérlelhetetlenség."
Termékadatok
Cím: Színház [antikvár]
Szerző:
Kosztolányi Dezső
Kiadó: NYUGAT
Oldalak száma: 356
Kötés: egészvászon
Méret: 140 mm x 200 mm
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............