Szoba kiadó [antikvár]

1 A lakásfelújítással kezdődött minden. KÍS növésű lé- vén, rám hárult az a körülményes feladat, hogy lefessem a falak alsó részét, míg anyu sámlin állva a felső régiókat vette kezelésbe. Egyetlen falfelület befejezése hónapokig is eltarthatott volna. Történt egyik este, hogy betoppant a szemközt lakó Fru Syversen, karját terjedelmes keblén összefonva alaposan szemügyre vette a készülő művet, majd így szólt: - Mondd csak, Gerd, tapétára nem gondoltál még? - Tapétára? - Igen. Gyere, megmutatom! Követtük őt az otthonukba. Még soha nem jártam náluk, pedig sok-sok éve éltünk a szomszédságukban. Egyik lányuk, Anne-Berit egyidős volt velem, és a párhuzamos osztályba járt. Hatéves ikerhúgait anyu gyakran emlegette követendő példaként. - Nézd csak meg Reidunt és Monát - mondogatta. Máskor Anne-Beritet hozta fel, aki Fru Syversen szerint jobb szeretett biztonságban otthon ülni, mint az utcán barangolni, ahol élénken zajlott az élet. Az épületek közé beékelt állványzatok, téglafalak, tetőcseréphalmok, a zöld fűvel borított földek, rönkök, fatörzsek, a kanyargó patakok, a gazzal benőtt, láthatatlan gyalogutak labirintusa fantasztikus izgalmakkal kecsegtetett. A földeken kátránypapírból,