Szökevény [antikvár]

Kötéstábla / borítója kopott
Egy ​kamaszlány titokban szenvedélyesen naplót ír. Leírja a gondolatait, kiírja magából a fájdalmát, az írással vigasztalódik, az írásba menekül. Írásfüggõ. Egy ajtó becsapódik mögötte. De visz-e valahová az út, amelyet ettõl kezdve csak a kanyargó betûk tintakék ösvénye jelez? A hullámzó tetejû, hajlékony falú, a metadon sárgás ködében úszó szobákon, az ideggyógyintézet fehér falú gumiszobáján, a ki tudja, hányadik furgon elfüggönyözött hátsó ülésén, miközben gyors mozdulattal melltartójába gyûri a tízdollárost, az álmosító tantermeken, a pszichiáter süppedõs fotelú rendelõjén, a hidegen csillogó, parfümillatú Broadway sarkán, a cigarettacsikkek borította alagsori albérleten, a hányásszagú reggeleken és fogvacogtató éjjeleken át? Van-e otthon, ahová hazavezethet? Evelyn Lau, a sikeres, kanadai írónő tizennégy évesen elszökött hazulról. Az egyetlen dolog, amit magával vitt, a naplója volt. E naplófeljegyzésekből született meg a Szökevény , íróvá válásának hiteles és sok szempontból tanulságos története. „Lehetne belőlem Kanada egyik leghíresebb írója, vagy egy drogos, de bele is halhatok. Ezek a lehetőségek.”