Szomorú vasárnap, avagy a semmi ágán [antikvár]

Alice Zenit erről és magyar témájú sikerkönyvéről Előszó Alice Zeniter fiatal francia regényíró, drámaíró és dramaturg első magyarul megjelent regényét tartja kezében az olvasó, melynek az a különlegessége számunkra, hogy egy magyar család történetéről szól. A szerző témaválasztása nem véletlen. Az 1986-ban Normandiában született regényíró a 2008-2009-es tanévben az Ecole Normálé Supérieure küldötteként került az Eötvös Collegiumba a Magyar-Francia Ifjúsági Alapítvány alkalmazásában. A Francia Műhely vezetőjeként itt találkoztam vele először, s emlékszem, milyen boldogan, ugyanakkor rendkívül szerényen mesélte az egyik Gellérthegyi lépcsősoron felfelé haladva, hogy megírta élete első nagyregényét, a Jusque dans nos bras-t (akkor, abban az évben, Budapesten). A Collegiumban a nyelvórákon kívül színháztudományi órákat tartott - hisz ezt tanulta gra-duális hallgatóként a Sorbonne-on s közben gyakornoki-asszisztensi munkákat végzett Schilling Árpád színházában, a Krétakörben. Ebben az időben az Eötvös Collegium diákja volt Kovács Veronika is, a most kiadásra kerülő regény fiatal fordítója. Innen datálódik ismeretségük, melyet Alice Zeniter második magyarországi tartózkodása (2010-201 l-ben, amikor a Szomorú vasárnap íródik) még jobban elmélyített, így érthető, hogy a későbbiekben a fordításon is sokat dolgoztak együtt. A tehetséges fordító az Eötvös Collegiumban elkezdett, s a Károli Egyetemen folytatott több műhelymunkánkban is részt vett: így Jean-Michel Maulpoix Kékversek című kötetének1 és Valéré Novarina A cselekvő szó színháza című esszékötetének 1 Jean-Michel Maulp oix: Kékversek (Une histoire de bleu)\ az Eötvös Collegium fordítóműhelyének műfordításai. Vál., szerk. és az előszót írta Sepsi Enikő, Typotex, 2008.