Bővebb ismertető
Táblája megfakult.
Ez a két regény nemcsak az időben szomszéd. Rokon eszmeileg és művészileg is. Az írónak ama korszakában fogant, amikor már túl volt mind a szürrealista, tekintélyfricskázó hányavetiségen, mind pedig első regényei kissé még dekadensen individualista, sőt már-már helyenként cinikusan élvhajhász modorán, de még nem kezdődött el az 1956 utáni újabb kétség-korszak. Már világszerte ismert regény-, színdarab- és esszéíró volt, amikor három regény és két színdarab (közülük a Foster ezredes bűnösnek vallja magát címűt nálunk is bemutatták) után megírta a Szép Maszk-ot. S rögtön hozzá lehet tenni azt is, hogy nemcsak a polgári örökség visszahúzó béklyóit vetette le akkorára, hanem megszabadult az újdonsült osztályharcos író sematikus ábrázolásmódjától is, amely imént említett darabjában még bizony eléggé kirívó volt. Vailland mint az Humanité-Dimanche riportere járta ekkortájt a lankás Burgundia és a szavojai hegyek közé ékelt Bugey vidéket, szűkebb hazáját, ahol a Jura-hegység zord szurdokában rohan az Ain folyó felé az Alberine nevű hegyi patak, s ahol a Nyomorvölgy-nek nevezett katlanban ősi idők óta kelmét gyártanak. Itt született meg a mindennapi élet és az újságíró-élmények művészi lecsapódásaként a Szép Maszk (az olasz Belmaschio - "Szép hím" - szót torzította a francia Beau Masque-ra), amely három síkon játszódik.