Szűzmáriás királyfi [antikvár]

Részlet: "Aprószentek könyve Örökízű nyugalommal egy szekeret vont két ékes ökör. Mint valami dús meseország hattyúpárja, úgy úszott bólogatva által az anyaváros főterén, keresztül a kálvinista templom faránál és egyenesben előre a katolikus Isten hajléka felé. Félvágású, lajtorjás szekér volt. A dereka teli ropogós szénával, a szénán piros cserge hosszan, azon egy asszony s jobbján legénykefia. Maga a gazda csából ment, éppen a fejénél a gyönyörű ökörnek. Nagyszál ember volt, szikár, gyér bajusszal, a jobb lába kissé lőcsláb. Sziklavállán átvetette hosszú kenderostorát s ahogy a nyelét marokra fogta, kezének nagyujja mereven előre döfött a napon száradott ökölből. Gondos ruhája és lengyolcs fehéringe különös ünnepet tudatott. Tartása is templomi volt és szinte komor az arca, amint haladott lassan patyolat ökreivel és maga után húzta, mint a megbűvölt kígyót, ostorát a porban."