Századélet [antikvár]

A Marosvásárhelyen élő fiatal erdélyi prózaíró már Forrás-kötetében (1979-ben díjazták) bizonyította művészi képességeit. Korai írásaiban a groteszk, a kozmikus érzés és a fatalizmus keveredik. Későbbi munkáiban a századvég emberét olyannyira jellemző életérzések már feloldódnak, konkrét formákat öltenek. Regényének főhőse fiatalon elviselt börtönbüntetésének megaláztatásaiból szabadulva, fel nem adott reményeivel lát neki egyéni és családi boldogsága megalapozásának. A Századélet novellái ugyanazokról az írói erényekről tanúskodnak, melyek már előző műveiben is felcsillantak. A kisebbségi sorban élő erdélyi magyarság muszájherkulesi küzdelmeinek, ingadozó reményeinek, fel nem adásának, a testi nyomorgatással, s főleg a többségi hatalom lélektipró embertelenségeivel való felemelő küzdelmének élményszerű, hiteles, katartikus ábrázolása. A címadó novella egy groteszk, totalitárius társadalom hadserege sivár életének, embertelen körülményeinek lenyomata, benne az idegennek (ellenségnek?) tekintett kisebbségi fiatalok fogcsikorgató, jellemkovácsoló küzdelmeivel, vergődéseivel. Káli István lebilincselő novelláskötete nagyszerű bizonyítéka egy fiatal alkotó lélekábrázoló képességeinek.