Tagisir/A pápai gróf és egyéb történetek [antikvár]

Részlet az első mű előszavából: A Kapos völgyéből kiemelkedő Szalacska lankás oldalán heverészve, a szabad természet nagy csendjében hallgattam a Kapós vizének halk csobogását. Gondolataim elszálltak az ősidőkhöz, mikor még a rég beiszaposodott Kapós medrének hömpölygő árja dereglyéket hordott hátán. Azoknak az etruszk vándoriparosoknak dereglyéit, kik messzeföldről, Etruriából bronzüstöket hoztak a vadban dús kaposvölgyi őslakóknak. Állatbőrökért, füstölt szarvaslapockáért cserébe. A nyári nap sugarai végignyaldosták a gyepetvert legelő zöld kurgánjainak sokaságát. Ott bolygatta meg először csákányom az urnákba rejtett, háromezer év óta szunnyadó asszonyok, vadkankoponyát lékelő izmos kezű íjászok, elöregedett bozontos fejű őslakók hamvait.