Tajvan [antikvár]

Részlet a könyvből: "Soha életemben nem teniszeztem, mégis teniszkönyököm lett ráadásul Moszkvában. Na, gondoltam, ezt most már tényleg meg kell írnom. Éppen tízkilós kézipoggyászomat lendítettem fel Seremetyevóban a biztonsági röntgen futószalagjára, amikor áramütésszerű nyilallás hasított a jobb könyökömbe. Mindig is súlyos kézitáskával közlekedtem, mert megvan az a rossz szokásom, hogy bárhová utazom, körülbelül háromszor annyi könyvet pakolok be, mint amit valójában el tudok olvasni. Az éles fájdalom félúton megállította a karomat a levegőben, bal kezemmel utána kellett kapnom a csomagnak, nehogy a földre huppanjon. Az egyik vámos arcán mosoly suhant át. Biztos valami hetvenkedő alaknak gondolt, aki itt akarta megmutatni, hogy van olyan karereje, mint Alekszejevnek. Nekem viszont az járt a fejemben, hogy mindjárt találkozom valakivel az egyetemről, aki elkísér a szállásra, és igyekeztem rendbe szedni magam."