Tavasz a Szentföldön [antikvár]

Előszó A könyv szerzőjével a hatvanas évek második felében ismerkedtem meg, amikor ö egy alföldi kisvárosból, én pedig egy dunántúli kis faluból felutaztunk a fővárosba, hogy megkezdjük tanulmányainkat a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Az egyetem befejezése után Márkus Gábor az angol, orosz, eszperantó és a japán nyelvtudásának köszönhetően lehetőséget kapott arra, hogy a nagojai Nanzan Egyetemen részt vegyen egy posztgraduális programon, amelynek a befejezése után doktori fokozatot szerzett a japán gazdasági fejlődésre vonatkozó kutatási eredményeiért. Nagojában Márkus Gábor előtt kinyílt a világ. Ott a nemzetközi hírű Johannes Hirschmeier professzornak, a Harvard Egyetem doktorának a könyveiből megismerhette, hogy milyen vállalat irányítási módszerek alkalmazásával váltak a japán vállalatok több területen a világ legversenyképesebb szervezeteivé. Akashi Yoji professzornak, a washingtoni Georgetown Egyetem doktorának az irányításával pedig azt tanulmányozhatta, hogy Japán hogyan alakította a nemzetközi kapcsolatait a második világháború után, hogy az ország ezt a világpiaci vezető szerepet elérhesse. A kelet-európai politikai változásokat követően kiépített demokratikus intézményrendszerben a szerző a magyar parlamenti ellenőrző szervezetnek lett az egyik vezetője. Ebben a feladatkörben a japán egyetemen szerzett szakmai tapasztalatait és nyelvtudását felhasználva irányította a parlamenti ellenőrző szervezet intézményfejlesztési programját úgy, hogy ez által az ország képes legyen csatlakozni az Európai Unióhoz. Ö nem csak ellenőrizte a kormány tevékenységét, hanem tanácsaival, előadásaival és a szakmai lapokban megjelent publikációival segítette is a különböző kormányhivatalok munkáját. Az ázsiai nyelvek ismeretét kihasználva a szerző sokat utazgatott külföldi országokban és az utazásai során szerzett élményeiről és tapasztalatairól különböző nyelveken publikált könyvsorozatban számolt be az olvasóknak. Ezek az alábbi cimeken jelentek meg: „Ruga Suno kaj Verda Stelo", „m t BíDM." „Vörös Nap és Zöld