Tégy jót!/A három királyok csillaga [antikvár]

Részlet a Tégy jót! című műből: Két úr találkozik össze a szőnyeggel bevont főlépcsőn. Mind a kettő fölfelé tart. Az egyiken sealskin prémgalléros téli kabát van ; a másikon rövid, bársonygalléros felöltő : az sincs begombolva, alatta fekete frakk, sárga szegfüvei a gomblyukában ; fehér kravátli a nyakán. Az elébb jövő lassú járású úri ember, a ki időt enged magának, mikor lépcsőn megy fölfelé ; az utóbb jövő fiatal athletaalak, ez hármasával szöki át a lépcsőket, megelőzve a másik urat. - Szolgája, Perukker úr! - Alászszolgája, Dobokay úr! A daliás úr az első emeleti ajtónál megáll, melyen fényes pakfong táblán olvasható e név : «Meritoris Zeno» s ott becsenget. Sokáig jönnek az ajtót kinyitni. Az alatt a másik úr is megérkezik, az is ott áll meg. - Ah! ön is ide igyekezik? - Tetszett már csengetni? - Az inasok bizonyosan most vacsorálnak. Estély előtt a cselédséget meg szokás étkeztetni. - Hát ma itt estély lesz? - Utolsó az évadban. Sokat igérő programmal. Hát ön nem arra jött? - Nem. Engem az úr hitt meg sürgetős üzleti ügyben. - Tehát nem is akarja az asszonyságnak bemutattatni magát? - Ezúttal czélomon kívül esik. - Kár. Igen jól mulatna. Ez alatt kinyitották az ajtót. Az inason látszott, hogy most kapkodta fel a libériáját. Két másik szolgálattevő lélek épen nagy negligéeben iparkodott jelmezét előkeresni valami szekrényből. - Méltóztassék ! kinálta a kurta felöltős a sealskingallérost az elsőbbséggel.