Tél a tavaszban [antikvár]

Részlet a könyvből: Vargáné december elején lépett be az üzembe adminisztrátornak. Pár héttel később megkezdődüött az átszervezés, amelyet három szakaszban hajtottak végre, s így kis megszakításokkal egész télen tartott. Tavaszra az üzem szervezetének belső egyensúlya helyreállt, megkönnyebbülve, sokkal eredményesebben dolgozott. Vargáné szerencsésen átvészelte mind a három kritikus hónapot. Biztosnak érezte lába alatt a talajt. Az elbocsátások persze nála sem múltak el izgalmak nélkül, de idegei végül is annyira hozzáedződtek, hogy március végén, az üzemi értekezleten már szinte közömbösen fogadta az igazgató bejelentését: - Nem lesz több elbocsátás. Akik megmaradtak, azokra feltétlenül szükség van. Ez az igazán kipróbált gárda, amelyet annyi gonddal válogattunk ki, minden megerőltetés nélkül - s persze túlóra nélkül is - el fogja végezni az elbocsátottak munkáját is. A dolgozók ilyen tartalmú felajánlása szintén olyan természetesnek tűnt, hogy Vargáné otthon az értekezletről csak annyit mondott vacsora közben az urának: - Nálunk vége a racizásnak.