Thészeusz és a fekete özvegy [antikvár]

"Yvette-em, fekete hajú, tüzes Ariadném, fölöttébb büszke volt rám. Egy délelőtt, megint csak a konyhában, odasúgta a fülembe, hogy jó lenn, ha... Úgy látszik, a konyhai munka és környezet van a legélénkebb hatással szerelmi vágyára, gondoltam. Hiába, minden nő egyedi eset, külön egyéniség, más-más hangszer: az egyik oboa, a másik angolkürt, a harmadik lant, a negyedik csembaló. Már indultam volna a nappaliba, de Yvette keze megállított. - Most, itt. - Ejha! - szörnyülködtem. - Én ráhasalok az asztalra, te fölhajtod hátul a szoknyámat, és úgy."