Tisztességes ház [antikvár]

Részlet a könyvből:Estefelé apám megérkezett a hírrel. Anyám az ajtóban várta, ahonnan kiszivárgott a konyha szelíd, piros fénye s vörhenyes félhomályt keltett a diófa lombja alatt. Október elején jártunk s ilyenkor már hűvösek voltak az esték, de ezen a napon szakadatlan sütött a nap s este sem illant el a völgyből a napsütés erjedt, langyos melege. A diófán éppen csak megpörkölődött a bőrszerű levelek erősszagú tenyere, de nem ritkult még, sűrűn és tömören őrizte a megbúvó termést. A völgyben már sötét volt s a hegy peremén akkor zúgott el az esti vonat, amikor apám belépett a kapun s visszanézett a töltésre, ahol hosszan szállt a mozdony tüzes csóvája, mint az üstökösé. A hold a kőbánya mögött járt s nem világított meg mást, mint a száraz kis bozótot a hegy csúcsa fölött; a bánya vörös, meredek kőhomloka sötétben maradt.