Titkok [antikvár]

Részlet a tartalomból: "Anyám, tegnap volt, hogy fejemet öledbe vetted, lágy ujjaid hajam símogatták és mesét olvastál nekem. Most is hallom a hangod muzsikáját és ahogy együtt nevettél velem, ha az ügyes kis királyfi sikerült csínyt zúdított az ármánykodókra. Te tanítottál, anyám, az írott szó szépségére, te tanítottál sírni és nevetni és álmodni a betű felett. Elhatároztam, hogy egyszer könyvet írok rólad. Egyedül rólad, aki a legtöbb vagy számomra, élet és hit, igazság és szeretet..."