Tizenkét evangélium [antikvár]

Borítója kissé maszatos.
Tizenegy fordulatos történet írja önmagát, egymást, a legutóbbi félszázad magyar évtizedeit - hogy ez a tizenegy megszője a tizenkettediket, talán a tizenharmadikat is: az események magját és burkát képező (fő-?) történetet. A szerző számozott szakaszokkal zsilipeli a szöveg hullámzását. A bonyolult irányváltások, törések ellenére mindig világosan követhető a monumentális krónika. A könyv egyszerre ó és új: engedelmeskedik a "hagyományos" - bibliai, evangéliumi - történetmondás patinás szabályainak, stiláris késztetéseinek, miközben eddig nem ismert friss, modern beszédmódot teremt. Kapitány Gábor különleges művet alkotott. Mítoszi, eposzi színezetű világértelmező regényt a világháló, a képernyőkultúra, a kétes túldokumentáltság és a harsogó publicisztika korában. Az 1945 utáni jelenkor kis és nagy eseményei elevenednek meg, többé-kevésbé azonosítható vagy teljességgel fiktív figurák százai kelnek életre. A szigorúan elrendezett hatalmas, érdekfeszítő anyagot egy hang fogja össze. Természetesen a történetmondó - vagy a szerző - hangja, mely azonban inkább Hang, létszólam; s ebben a Tizenkét evangélium minden olvasója vélhetően önmagát is hallani fogja.