Tobacco Road (Dohányföldek) [antikvár]

A táblák sarkai sérültek.
A ​Tobacco Road a legismertebb mû Erskine Caldwell legerõteljesebben kifejezõ regényei közül. Mind könyvszerû, mind színpadi és filmfeldolgozása egy jellegzetesen Caldwell-i szegény, délvidéki családot világhírûvé avatott és a családfõt, Jeeter Lestert, olan óriási körre kiterjedõen népszerûsítette, mint amilyen ismert Twist Olivér. A drámai és a filmbemutatással járó leegyszerûsítés folytán Jeeter személyét széltében-hosszában tisztára tréfás figuraként, Rabelais alakjaira emlékeztetõ bohócként fogták fel és fogadták el. Még a kritikák is arra hajlottak, hogy ilyen síkon domborítsák ki a fõhõs szerepét. Horace Gregory így írt errõl a New York Herald Tribune-ban: „Mr. Caldwell jellemeinek kamaszos, csaknem hülyeségbe hajló ünnepélyessége ösztönösen kirobbanó nevetést kelt az olvasóban, a nézõben vagy a hallgatóban és a szerzõ alakjainak érzéki kalandjait olyannyira tiszteletlenül kezeli, hogy ez már egy burleszk-mutatván vaskos trágárságának a pereméig terjed.” A könyv olvasóinak a figyelmét azonban semmiesetre sem fogja elkerülni, hogy a humorban mélységes keserûség vonaglik, mint ahogy át fogja élni azt a tragédiát, borzadályt és lendületet is, tehát mindazt, amivel Caldwell a civilizáció kiesõ területein fogva tartott és az abban alámerült fehér emberek problémájához oly döbbenetesen közel tudott férkõzni. A Tobacco Road az új amerikai Délvidék, voltaképpen egy család története, mely azon a kietlen vidéken tengõdik, ahol egykor még Jeeter Lester nagyatyjának a termékeny dohányültetvénye volt. Ez a történet az érem másik oldalát mutatja meg, mely érem különben „a hamis romantika beteges magnoliáit” ünnepli, azt, aminek a legtöbb délvidéki regényíró oly szívesen hódol.