Több mint szerető [antikvár]

Részlet a könyvből: A zenekar tusst húzott, a primadonna, ajkán legszebb mosolyával, megmerevedett és a függöny lassan összezárult. A nézőtér egyetlen hatalmas tapsorkán. A Théátre Revue kétszázötvenedik előadása méltó volt a sikersorozathoz; színpadon és nézőtéren nagyszerű a hangulat és további száz, százötven előadást ígér Laroche operettjének. Néhányszor még felhúzzák a nehéz bársonyfüggönyöket, de a hátsó sorok közönsége már kifelé özönlik, taps és hangos beszéd keveredik, székek nyikorognak és lábak csoszognak, a kijárati ajtók fel-felcsapódnak és a félsötét nézőtéren végigvág a folyosók éles világossága. - Ha ezek látnák, mennyi a folt ezen a gyönyörűséges bársonyon - nevetett a legszélső lány és az egész soron végighullámzott a nevetés, két függönynyitás között. Az ember szeret és tud nevetni ilyen szép napokon, ilyen telt ház előtt, akkor is, ha egy kicsit didereg a tenyérnyi aranynadrágban, amely egyetlen öltözéke. - Igaz, hogy ma duplát kapunk? - suttogta szája sarkából egy másik, míg lassan összeértek a függöny szárnyai. Szomszédja gyengén megvonta a vállát: - Tisztességes helyien úgy szokás. Ha a diri nem dühöng valamiért, ide is fogják adni. - Paul agyonver, ha nem kap elég dohányt, - suttogta még az előbbi és gyorsan újra felvette bűbájos famosolyát, mert a függöny ismét felszaladt. Ekkor már piros ház nézett szembe velük, az üressé lett plüssszékek végtelen sora. Az ügyelő beintette, hogy nincs több függöny. A lányok szétugrottak. A primadonna öltöztetőnője vastag köpennyel rohant elő a díszletek mögül s rádobta azt Mlle Yvonne meztelein vállaira. - Pezsgőt kérek! Lexi, küldj pezsgőt, mert szomjan halok! - kiáltotta a primadonna. Az ügyelő nevetett és eltűnt. Nagydarab, pocakos ember volt, olyan orral ,mint egy kisebbfajta kovászosuborka. Örökké rohant, szinte csodálatos volt, hogyan képes két görbe, vékony lába olyan szélsebesen gurítani hasának hatalmas súlyát.