Tréfán kívül [antikvár]

Részlet a könyvből:"Kint hűvös ősz, de a szoba, ahol ültünk, kellemesen meleg volt. Ernest, kedves jó barátom, velem szemben ült, elvetve magát a kényelmes karosszékben. Már egy órája beszélgettünk mindenféle témáról, de leginkább saját élményeimről. Különleges élvezet volt hallgatni az ő finom irodalmi stílusát. Ha megszólal, valóságos lelki zene, mintha rímtelen versben beszélne. Ernest tökéletes ellentétem volt. Tőlem mindig távol állott mindenféle művészet, és mégis, ha őt hallgattam, mindig magával tudott ragadni előadásának szépsége, gyönyörű kifejezésmódja. Irigyeltem."