Bővebb ismertető
PROLÓGUS
Heidi megajándékozott egy fiúgyermekkel, én pedig megöltem őt. Milyen szerencsések azok, akik abból tanulhatnak, hogy szerencsésen megúsznak valamit! Irigylem azokat a szerencsés flötásokat.
- Ma este ne igyál! Szeretném, ha belém ültetnél még egy babácskát - suttogta a feleségem, mialatt a keze a lábam tövéhez siklott az asztal alatt, amely körül tizenkét családtag és barát ült.
Heidi a kedvenc omahai vendéglőmben foglalt különtermet erre a különleges napra. És én egészen addig mit sem sejtettem az egészről, mígnem a társaság meglepetést kiáltott. Kimondhatatlanul szerettem Heidit.
- Na és a születésnaposnak? — kérdezte a barna hajú pincérnő, és rám kacsintott, készenlétbe helyezve a tollat a pincértömbje fölött.
- Whisky megteszi.
Heidi a homlokát ráncolta, mire megragadtam a kezét, és magamhoz húztam, hogy érezze az erekciómat.
- Gond nélkül teljesítem a kívánságodat.
- Majd meglátjuk. - Kurta válasza nem volt túl biztató.
Q