Túl a fényeken [antikvár]

Részlet: Napok, hónapok, elhasznált idő-darabok az emlékezet zsúfolt polcain, némelyik eseménytelenül súlytalan, a többi sziklásán súlyos terhe alatt mintha megroppanna az elme válla, rájuk bambulsz, valahányszor kényszer nógat megfogni, mérlegelni a múló időt, a te idődet, hetven beteljesedett esztendőt, ami legénykévé cseperedett unokáid szerint nyolcszáznegyven hónap, háromezer-hatszáznegyven hét, kevés híján huszonöt és félezer nap, a matematika rideg logikájának summázataként ennyi eddigi életed, de ők, az unokák képesek-e