Tüzek [antikvár]

Részlet a könyvből:"Feltárult az ajtó és a földszintes faház lépcsőjén megjelent egy negyven év körüli, középtermetű férfi. Gyors mozdulattal megigazította magán sötétkék posztó tengerészzubbonyát, amelyről hiányzott a rangjelzés; kissé lejjebb tolta homlokára ugyanolyan sapkáját és könnyed léptekkel odament egy eléggé kopottas, fekete emkához.- Az építkezéshez! - szólt kurtán a soffőrnek, hátradőlt a párnás ülésen és rátöltött puszpángfa-pipájára.Enyhén ringatózva ült a kocsiban, mint aki élvezi a pihenés ritka pillanatát, de apró, kerek barna szeme visszafojtott mohósággal szívott magába mindent: az aranyragyogású augusztusi hajnalt, a széles utat, a szembefutó autókat, a munkástelep házait, az ablakokban fel-feltünedező és tovasuhanó függönyöket, cserepes virágokat, az urali hegylánc megkövült hullámként kéklő gerincét és a gyárkémények gomolygó füstjét. Amikor az autó megkerülte a gyár kormos téglakerítését és kiért a folyó partján emelkedő dombra, a férfi megállíttatta."