Üldözött vad [antikvár]

Részlet a kötetből: "C.-F. Ramuz A mai francia irodalom egyik legnagyobb regényírójának, C.-F. Ramuz-nek hírneve többízben eljutott már hozzánk s bizonyos, hogy mint mindenütt, nálunk is vannak hívei, állandó olvasói, sőt rajongói. Épp ezért annál meglepőbb, hogy e mindenkép rokonszenves, amellett európai jelentőségű alkotónak, e "paraszti Rousseau"-nak egy regénye se jelent meg magyar nyelven s hogy irodalmi közvéleményünk is sokkal kevésbbé tartja számon, mint akárhány harsányabb, bár jelentéktelenebb kortársát. Ennek oka nagyrészben nemcsak Ramuznek és műveinek szokatlanul puritán tartózkodása, hanem a literátoroknak az a sajátos szokása is, hogy egy-egy írót, költőt vagy művészt sokszor csak maguknak fedeznek fel s csak azért s csak addig szeretnek, amíg maguknak tartogathatják, a szélesebb nyilvánosság kizárásával - és így saját kényességük vet gátat kedveltjeik gyökeresebb megismerésének. E közvetett okok mellett mélyebb okok is magyarázzák Ramuz művészi értékének s értékelésének aránytalanságát: Ramuz ugyanis elsősorban svájci, sőt vaud-kantonbeli író, egy parányi népközösség tudatos, eltökélt szószólója, mindazzal az önként vállalt korlátozással és lemondással, amit a világhírnév szempontjából az ily szerep és helyzet jelent - és ezen még nyelve a svájci francia nyelv sem könnyíthet, sőt: ellenkezőleg... Akkor meg fölmerülhet a kérdés, mit jelenthet nékünk az ily író? Adhat-e az életről oly szabad és szép értelmezést, amely túl a földrajzi vagy etnográfiai érdekességen, emberileg s művészileg is leköthet s gazdagíthat bennünket. Mindez máris oly problémákat súrol, - kis népek irodalmi kifejezését, az író helyzetét a közösségben - melyeknek puszta felvetése sem hagyhat bennünket közömbösen. S mindehhez viszont úgy jutunk közelebb, hogyha megismerjük előbb Ramuz földjét, népét, világát, mindazt, ami egyéniségének s műveinek klímáját alkotja. Nem mintha az ily ismeretek végleges választ adnának mindenre: inkább csak afféle útjelzők sok szabad lehetőség rengetegében. Mert az, hogy miért épp Ramuz-ben és miért éppen ramuzi módon testesült meg egy kis nép mindeddig kifejezetten lényege s ugyanakkor miért épp Ramuz sugározza ezt szét mindenfelé, - legalább oly véletlen és titok, mint nálunk a Petőfié, vagy mint az oroszoknál Tolsztojé..."