Bővebb ismertető
Vakmerő híres utazók sorában is a legritkábbak közé tartozik Landor Henry Savage festőművész. Sokan csodálkozva álltak a talány előtt, hogy miért indult annyiszor halálos veszélybe? Ezt a rejtélyt voltaképp csak évekkel a tibeti kalandok után mondta igazán megfejtettnek egy másik elszánt angol úr, aki maga is borzalmas gyötrelmeken ment át egy katonai expedícióban, noha katona sem volt. A talány megoldásáról ennek a könyvnek a végén, Landor anyagának „függelék"-ében ejtünk szót.
Landort nem hajszolta az a becsvágy, hogy nevét a tudósok elöljárói közt, az akadémiák vastag annáleseiben örökítsék meg. Kereste azt, ami szép és érdekes. Gyönyörködött a festő különös szemével messzi tájak exotikumában. Jól szervezett útikíséret nélkül, többször egészen a maga erejére és fortélyosságára utalva próbált vad népek irdatlanságán keresztülhatolni.
A bájos, mosolygó Firenzében született és a legmogorvább, sötét országok és népek oroszlánbarlangjaiba is elmerészkedett. Gentleman-kalandor volt a szó régibb angol értelmében, amely szerint gentleman csak igazi jellemes úr lehet, akinek viselt dolgai mindig hibátlan férfiasságot, sokszor szinte regényes elszántságot bizonyítanak.
Lovon és eszkimó-csónakon, tevén és vitorláson, a világ legmagasabb hágóin és legmélyebb katakombáiban, jeges tengereken és forró kráterek táján egyformán járt-kelt.
Egymaga hatolt végig Alaskán, majd Koreán - a legvészesebb időben, - átkutatta Ausztráliát és harminckét éves korában Tibetet is sorra vette.