Bővebb ismertető
Kötéstábla / borítója kopott
A Krisztus-esemény után 2842-ben járunk. A galaxis forrong, a legtöbb bolygón, s a köztes terekben kisebb-nagyobb viszályok, villongások, belharcok dúlnak a helyi kiskirályok, demokráciák, szövetségek, mutánsok és emberek között. Ez a kolóniaháborúk kora, amikor az emberiség igyekszik megvetni a lábát a von Anstetten démoncsászárok által "gazdátlanul" hagyott világban. A felderítőhajók ismeretlen vidékeket kutatnak át, és amikor lakható bolygókra lelnek, a túlzsúfolt háttérvilágokból nyomban személyszállító óriások tömege indul, hogy benépesítsék azokat. A fiatal emberi kolóniákon úgy teremnek a hősök, mint a történelemben még soha, hiszen a rendkívüli megpróbáltatásokat csakis rendkívüli emberek képesek túlélni. A Korgerán unió űrhadereje háborúban áll a mutáns Horong Plantunium retteget flottájával, s az első csatát már el is vesztette. A fanatikus, egyetlen és rendkívül intelligens horongok célja, hogy kisöpörjék saját űrszektorukból az épp csak letelepedett embereket. Ennek leggyorsabb módja pedig az, ha gyors csapást mérnek a jelentéktelennek tetsző előretolt emberi hídfőállásra, a Meridium-rendszerre, mely hirtelen a galaxis e szeletének legfontosabb pontjává válik. Ez a történet a kolóniaháborúk egyik legjelentősebb flottaütközetéről szól, melyben mutánsok és emberek, fegyverek és filozófiák csapnak össze. S bár az űrben iszonyú csata dúl, egyik fél sem sejti, hogy a háttérben az egész történelem, a jövő változatlansága a tét.
Böszörményi Gyula (korábban Robin Mash írói álnév alatt is, Miskolc, 1964. július 23. - 2022. június 19.) magyar író, újságíró. A Gergő-sorozat írója. Ifjúsági, sci-fi és fantasy regényeket, novellákat ír, amelyekben különleges mitológiai, népmesei elemeket használ fel. Esszékötetei is ismertek, valamint színpadi, rádiós és televíziós munkái is jelentősek.
A Gergő és az álomfogók című meseregényével lett országosan ismert 2002-ben. A Gergő-sorozat második kötete (Gergő és a bűbájketrec) 2003-ban Magyarországon az év sikerkönyve lett. Ugyanebben az évben a Gergő-regények megkapták az IBBY-díjat az Év Legjobb Gyermekkönyve kategóriában, és a Körtemuzsika-díjat is. A szerzőt 2007-ben József Attila-díjjal és a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnökének különdíjával tüntették ki.
Kétéves korában izomsorvadásos betegség támadta meg. Ennek következtében súlyos mozgássérült lett. Mivel családja is széthullott körülötte, egészségügyi gyermekotthonba került, ahol éles, nyílt szellemmel töltötte mindennapjait értelmi fogyatékos társai között.
Tizenévesen kezdett el írni. A 80-as évektől cikkei, glosszái és novellái jelentek meg az Élet és Irodalom, Emberhalász, Debreceni Napló, Magyar Ifjúság, Ifjúsági Magazin és más folyóiratok hasábjain.
1986-ban megalapította a Mozgássérült Eszperantisták Levelező Körét, és két éven át vezette. 1989-ben elvállalta az erdőkertesi Sci-fi és Fantasy Klub vezetését. 1990-ben a Magyar Televízió „Nagy Élet” címmel csaknem egyórás dokumentumfilmet forgatott vele (rendező: Gábor Péter), melyet a németországi művészmozikban, mint „híradófilmet” vetítettek. Azóta számos nyomtatott sajtó- és televíziós interjú készült vele. 1992-ben megalapította a Szertelenek amatőr színjátszó csoportot, amely 1993-ban megnyerte a Nemzetközi Amatőrszínjátszó Fesztivált.
1997-ben beválogattak az Élet és Irodalom legjobb novellistáit közlő antológiába. 2002-től a Magyar Hírlap rendszeresen közli publicisztikáit.
Müller Péter Sziámi ösztönzésére kezdett el gyerekeknek írni. A Gergő és az álomfogók megírásához a budapesti Sziget Fesztiválon szerzett élményei is hatással voltak rá. 2003-ban feleségével, Cséplő Noémival megalapították az Álomfogó Varázslat „táv-bűbájosképző” levelező iskolát gyerekeknek és felnőtteknek, melynek célja az általános műveltség, hagyományőrzés és olvasásra-nevelés elősegítése