Útmutató a következő néhány naphoz [antikvár]

Először is fontos, hogy kölcsönös bizalmat alakítsunk ki egymás között. Az ágyadon fekszel, ruhástól. Legalább a cipődet levetted. Kösz. Tényleg. Űgy olvasod ezt a könyvet, hogy egyik karodat felemelve tartod, a másikat a fejed alá görbíted, és ez az a pont, amikor felébred benned a gyanú. Nos, a gyanúd teljesen megalapozott. De úgy tűnik, még néhány sort el kell olvasnod. Paplanod krémszínű, a szemközti falon egy fájdalmasan banális, a giccs határát súrló naplementés festmény áll, éjjeliszekrényeden olvasólámpa, de azt soha nem használod. Ha bekapcsolod, halk zúgó hangot ad, ami az őrületbe kerget. A képtől is meg akarsz szabadulni. Megértelek. Én is megszabadulnék tőle. Olyan, mintha szállodai szobában aludnál. Valami sokkal kevésbé közhelyeset kell találnod helyette. Ezt a könyvet az impulzus-vásárlás hevében vetted meg, alig egy órája, főként azért, mert a nevedet olvastad a hátsó borítón. Azt gondoltad, ez valami furcsa, véletlen egybeesés. Hát, nem az. Halálosan komolyan mondom: ez a könyv neked íródott, és ezt valahogy fel kell dolgoznod.