Úton a csók felé [antikvár]

Esszét írni jó dolog, hát még, ha el is olvassák... Nincs is baj az esszéírással, de tudni kell: az esszé csak kísérlet, ez az elsődleges jelentése. Kísérletezni is nagyszerű dolog, igazi szenvedéllyé válhat. Nekem az esszéírás az intellektuális szabadságot jelenti. Azt, hogy amikor leülök esszét írni, megszűnök tanár lenni, megszűnök falusinak-városinak lenni, megszűnök történésznek lenni. Nyugodtan elereszthetem gondolataimat a társadalmi elvárások és az önmagam által viselt arcok pórázáról. Kísérletezhetek. Nyugodtan botladozhatok a pszichológia, szociológia, irodalom, etimológia, klasszikafilológia általam jobbára ismeretlen közegében. Közben talán esetlenül török-zúzok ezekben a cizellált és finom környezetekben, szándékom ellenére. De olyan mókás ez a kaland. A gyermekkor játékának felnőttkori újjáélése, újraértelmezése. A játék azonban nem öncélú. Hazudnék ugyan, ha azt mondanám, hogy nincs önző célom is a kísérletezéssel. Érdekel mindaz, amit egy eredményes kísérlet - esszé - hozhat, de nem ez az igazi cél.