Bővebb ismertető
Szükségszerűen a "vidékiesség" közvetlen veszélyének közegében: vidéken született a romániai magyar irodalom. A bölcsőt, melyben hirtelen mozdulattal törékeny, m ígéretesen életrevaló gyermeket helyezett a sors, jótékony magányos adakozók és fáradhatatlan folyóiratszerkesztők, ifjú kisvárosi költők és öreg nyomdatulajdonosok, álmodozó széplelkek és állástalan köztisztviselők ringatták, egyazon ritmus szerint Nagyváradon és Dicsőszentmártonban.
Az eredmény - csak 1919 és 1924 között - kétszáznál több szépirodalmi mű volt, többnyire "a szerző kiadásában", baráti úton verbuvált előfizetők támogatásával. Tompa László verseskötetét Székelyudvarhelyen adták ki, a Szombati-Szabó Istváné Lugoson. Kós Károly Sztánán metszette a betűket. Tabéry Géza egyik történelmi regényének megjelentetésével Nagyszalontán kísérletezett.