Valamit el kell mondanom [antikvár]

Részlet: Előhang OLLY Életünk pillanatok sorozatából áll. Hétköznapi apróságokból, amelyek észrevétlenül múlnak el felettünk, egészen a nagy sorsfordulókig, amelyek megállásra késztetnek, és elménkbe vésődnek. És amikor az ember a legkevésbé számít rá, olyan sorsdöntő pillanat jön el, amely mindent megváltoztat a másodperc törtrésze alatt. A változással kapcsolatban az az igazság, hogy nem mindig hoz jót. A mai nap jelentéktelen pillanatok sorozatából állt, egészen addig, amíg Jamie kiáltása vissza nem verődött a házunk faláról, és le nem lassult az idő. Elöntött a megkönnyebbülés hulláma, hogy egy darabban látom, miközben a tekintetét követve megláttam, amit ő látott. Tizenhárom éves lányom, Evie mozdulatlanul feküdt, arcán és mellkasán hányásfoltok éktelenkedtek, és undorító tócsába gyűltek a sötét padlódeszkákon. Hirtelen őrülten felgyorsult az idő, ahogy a kórházba rohantunk. Most meg itt vagyunk a senki földjén, és várjuk a híreket Evie-ről. r Epp most ment ki egy kedves ápolónő a zsúfolt kórházi váróteremből, és különös illatkeverék lebeg utána a levegőben. Vanília, alma, szantálfa. Ezer közül is felismerem a Burberry parfümöt.