Bővebb ismertető
Az Igazságügyi palota tágas terme lassanként kiürült. A perlekedők, ügyvédek és kíváncsiak helyét csend és nyugalom foglalta el. Az ügyvédek, akiket egy nevetséges régi szokás arra kényszerít, hogy maskarát öltsenek,- valahányszor az ellenfél védencét hivatalb61 rágalmazzák, most a tárgyalások végeztével egymásután siettek a ruhatárba, hogy újra emberformát öltsenek. A ruhatárból kilépve, egész arcuk és maguktartása megváltozott.De míg az ügyvédek elégedetten, mosolyogva siettek ki a palotából, szegény védenceik szomorúan sóhajtoztak, vagy szitkozódtak, keservesen átkozva a bírákat és a prókátorokat egyaránt. Már csak egy-egy távoli ajtócsapás, vagy a lépcsőn lesietők lépéseinek dobogása hallatszott, az őrök, bóbiskoltak a székeken, a legtöbb termet bezárták és csupán egy ölés befejezését kellett még bevárni, hogy az Igazságügyi palota kapui becsukódjanak.Egy harminc-harmincöt éves férfi járkál izgatottan fel-alá az előtt a szoba előtt ahol még folyt a tárgyalás. Kétszer is megragadta a kilincset, de aztán eleresztette, látszott, hogy lázas izgalomban van és nem tudja elszánni magát hogy belépjen-e?...