Válogatás Kerecsendi Kiss Márton Emlékkönyv és Rőzseparázs című köteteiből [antikvár]

BEVEZETŐ Kerecsendi Kiss Márton 1917-ben született a Heves megyei Kerecsenden. A falu palóc világában megélt gyermekkora után egri és győri diák. Majd Gánton és Bicske cigányiskolájában tanít. Innen budapesti folyóiratok munkatársa és az irodalmi körök elismert tagja, Illyés Gyula ifjú barátja. " Vándorévek' című verseskötetével 1941-ben sikert arat. "A harmincadik' című filmjével országos híre lesz. Színműve, "Az első" a Magyar Színházban táblás házakkal, később filmen is megy. 1945-ben Ausztriába, majd Olaszországba emigrál. Itt szerkeszti a "Magyar Harangok". Ebben összefogja a lágeridők íróit. Vigasztalja Európa táborlakó, bujdosó magyarjait. Argentína következik. A "Magyarok Útja'' c. lapot és a "Magyar Színjátszó Társulat"-ot kelti életre. Szalay Lajos, a világhírű grafikus hű munkatársa. A kanadai Torontóban (1957-67) a "Magyar Élet"-et indítja, az ottani rádió magyar adását is szervezi. Mesejátéka, a "Hetedhétország' könyvesemény. Életének utolsó állomása - 1990-ben bekövetkezett haláláig-az egyesült államokbeli Cleveland. Nemes lírájából 1976-ban a " Rőzseparázs'' kerül nyomdába. Művei sorát prózakötete, az "Emlékkönyv'' zárja. Az emigrációban kezdettől fogva élénk újságírói tevékenységet fejt ki. Ez a létfenntartó foglalkozás sokirányú képességét fejleszti. Elbeszélő, mesemondó tevékenysége költői erővel bontakozik ki. Fáy Ferenc, a sorstárs költő így méltatja: "Úgy mondja el emlékeit, mintha verset mondana.