Vándorok I-II. [antikvár]

Részlet: Ifjuság. Ha már éppen arra jártam, benéztem egy pillanatra a bubi mütermébe is. A négy méteres vászontól, a melyre a Dobó Katicza esetét festette, alig látszott a gyerek. Ha nem dudol munka közben is, az ember észre sem vette volna, hogy ott áll a festmény rengeteg sok alakja előtt. A magas állványról lekiáltott hozzám: - Remélem, csak egy perczre jösz. - Kettőre. - Könnyelmü pazarlás. Beérem éppen a felével is. Ez az egri urhölgy pedig módfelett türelmetlen és haragos, ha akármilyen bolond miatt megvárakoztatom.