Varázsszem [antikvár]

BEVEZETŐ HELYETT Jellemző, hogy a publicisztika történetének hiteles adatai szerint az első tárca 1800-ban egy párizsi lapban jelent meg, éspedig a hirdetések között. Tehát azzal a megfontolással, hogy ne elegyedjen a fontos közéleti hírekkel, a komoly politikai cikkekkel. De még a bajuszkötőt, mű-lábat és szakszerű testgyúrást kínáló reklámszövegektől is vastag vonal választotta el. Mindezt, persze, akkor még nem tudtam, amikor első zsengéimre írói rangú szerkesztőm egyből rávágta: tárcák, a vonal alá vagy közé velük! A lelkes felfedezők, a mindenről azonnal véleményt alkotók vakbuzgóságával szorgalmasan gyártottam irományaimat a világproblémákról éppúgy, mint a helyi szemetelésről, a színházról, moziról, zenéről, képzőművészetről, irodalomról, valamint rengeteg ülésről, állásról, azaz foglalkozásról, fekvésről, mármint a vasúti hálókocsikról, s legtöbbjét a tárcák közé sorolták. Ügy tűnt, bármihez is nyúlok, tárca kerekedik belőle. Ez már kissé felizgatott, és sok keresgélés, kutatás után megszereztem az újságírás akkori „nagykönyveit", hogy végre megtudjam: mi fán terem a tárca, valójában mi az, amit akarva-akaratlan minduntalan írok. Ne is mondjam, különféle meghatározásokra bukkantam, ám mindegyik abban az általánosságban összegeződött, miszerint a tárca az, ami vonal alatt, vagy pedig a lap alján bekeretezve jelenik meg. Ugyanakkor nem a legfontosabb, legidőszerűbb közéleti eseményekkel foglalkozik — bár ez nem árthat neki, annál inkább az, ha nélkülözi az igényes fogalmazást, ötletességet, csattanót. Esetenként, papírra vetőjének emelkedettebb pillanataiban, mint cirmos a gazdájához, kéjesen az irodalomhoz dörgölődzik. 5