Velencei notesz [antikvár]

VELENCÉBE sohasem lehet öröm, izgalom, felhangolt kíváncsiság nélkül megérkezni. Előszörre vagy századszorra egyformán megfogja az embert és sohasem válik sablonná, mint a róla árult gyöngyházreprodukciók, vagy róla zengett dicséretek. Velencét írni: lehet elkoptatott téma, Velencét élni: mindig friss és újat jelentő élmény, mert Velence örök, mint a természet egyéb csodái, a begy, a tenger, a csillagok. Szépsége független koroktól, ízlésektől, felkapott divatosságtól, nászutasoktól s másféle olajnyomat-giccsektől, független még személyes emlékeidtől is, mert csak meg kell változtatnod a hotel környékét, ahová szállsz s mindjárt egy másik Velence fogja elédbontani százezer színét.