Vergődés [antikvár]

Turi a balkezével kopogott, de előbb a másik kezével lenyomta a kilincset. Csak Totót találta a szobában. — Szervusz, Totó — üdvözölte. — Ditty hol van? A fokszi álmos volt, nem is ébredt fel egészen. Pelálomban laposan rápislantott a főhadnagyra s aludt tovább. A sok szőr egészen betemette a szemét, száját és az orrát, mintha valami bolyhos paplant állig magára húzott volna, — Maga az, Turi? Jónapot. Ditty a fürdőszobából beszélt. Ha ez a nő csak hangból állna, akkor is szerelmes lenne belé az alsó c-től a felsőig mindenki, aki férfi. — Egy pillanat. Csak a hajamat megfésülöm — mondta Ditty. — Totó, szórakoztasd addig a vendégünket. Turi fanyarul állapította meg, hogy Ditty mennyivel édesebben beszél Totóhoz, mint hozzá. Ölébe vette a kutyát. Első lába alá nyúlt és a szemébe nézett. — Megkínálhatlak egy kockacukorral? — kérdezte komolyan és udvariasan. — Parancsolj, kérlek szépen.