Vérző vágyak [antikvár]

Részlet a könyvből: Jean Servlen a Notre-Dame des Champs-utcában, kis bolthelyiség hátsó kamrájában született. Atyja könyvkötő volt és a zárdák számára dolgozott. Jean vézna kis gyermek volt, kit anyja munka közben táplált, mialatt laponként fűzte össze a könyveket a görbe tűvel. Egy napon, mikor átment a bolton s valami románcot dúdolgatott, amelynek szövege szerinte az anyai vágyak zürzavaros pompáját tárta fel, elcsúszott a csiriztől nedves padló kőkockáin. Ösztönszerüleg felemelte karját, hogy gyermekét, akit kebléhez szorítva tartott, megóvja, és csupasz mellével erősen neki ütődött az öntött vasprés élének. Eleinte nem voltak nagyon erős fájdalmai, azonban keblén kelés támadt, mely hol behegedt, hol pedig felfakadt, később pedig sorvasztó láz ágynak döntötte. S ott, az esték végtelenül hosszú órái alatt szabadon maradt karjával átölelte kis gyermekét és gyöngéd ihletettséggel suttogta el kedvenc románcának néhány sorát...