Virraszt a lélek [antikvár]

Kötéstábla / borítója kopott
Az édesanya, kisfia születése után néhány órával, meghal. Halála előtt könyörgő imádsággal kéri az Urat, hogy lelke őrködve vigyázhassa gyermeke sorsát, egyengethesse útját. A kisfiú, akit apja eltaszít magától nevelőszülőkhöz kerül. Ők nagy szeretetben, sajátjukként nevelik többi gyermekükkel együtt. Ezek a boldogság évei. Mikor iskolába kerül, apja újra magához veszi. Elárasztja szeretetével, mivel rádöbben, hogy egy felszínes kapcsolat miatt dobta el magától. Szülő és gyermek egymásra találása egy egész életre szóló szoros kapcsolattá fonódik. Boldogságuknak a háború vet véget. Az apát besorozzák, a lelketlen és csak magával törődő mostoha hamarosan elűzi otthonról a fiút. A gyermek további élete sem mentes a nehézségektől, de öntudatosan küzd, hogy célját megvalósíthassa. Egyetemi évei alatt a létfenntartásért való küzdelmek néha mélypontra juttatják. Mindig akad azonban segítő kéz. Az anyag aggódó lelke is féltő gonddal kíséri fia minden lépését. Buzgó imádsággal eszközli ki megmentését, néha az utolsó pillanatban. Végül úgy érzi, fia élete révbe ért, ő is megpihenhet. Az írónő kitűnő jellemábrázolásából megismerhetjük az egész rokonságot. A cselekmény hű korképet ad a történelmi háttérről is.