West kapitány [antikvár]

Táblái kopottasak.
Ragyogó ​novemberi délután volt. A Falmouth-öbölbe kis vitorlás suhant be. A hajó, amelynek szürke vitorláját délnyugati szellő dagasztotta, könnyedén hasította a hullámokat. Éles ívben kanyarodott az Anthony Point világítótornya körül és derekasan táncolva a tarajos hullámokon, közeledett a St. Mawes-rakparthoz. A kékes párázatba burkolt távoli város, Falmouth fölött fehér felhőcskék lebegtek. A délnyugati szellő elfujta a kikötőben álló gőzhajók fekete füstjét. A rakpart mellett nagy sorhajó horgonyzott, az öböl vizéről sötét körvonalakban látszottak a tengerészek, amint fel-alá járkáltak a fedélzeten. Gyors, éber őrnaszádok cikáztak a kis járművek csoportjai között, tisztek vezették az őrnaszádot. A férfi, aki a vitorláshajót kormányozta, szótlanul állt a helyén. Céltudatosan és nagyon figyelmesen vezette járművét, amely otthona és hazája volt. Ha valaki megkérdezte volna, honnan jön, valószínűleg egyáltalán nem felelt volna; a plymouthi fiú, aki mellette szolgált és aki a vitorlás egész legénységét jelentette, még alig látta szóbaállni idegen emberrel.